E-Intelligencia, avagy Mesterséges Közgáz:
Az elektronikus aukciók esete
Gulyás László
MTA SZTAKI
ELTE TTK Informatika Doktori Iskola
laszlo.gulyas@sztaki.hu
Kivonat
Napjainkban sok szó esik az internetről és az elektronikus kereskedelemről, illetve ezek hatásairól. Ebben az előadásban ehhez a sorhoz csatlakozunk, azt vizsgálva, hogy az e-kereskedelem milyen hatást gyakorol a mesterséges intelligencia kutatások és a közgazdaságtan bizonyos területeire.
Ez a párosítás első hallásra meghökkentő lehet, pedig a két terület bizonyos pontokon természetesen érintkezik. (Már az is sokatmondó lehet, hogy az MI egyik alapítója – igaz másirányú tevékenységéért – közgazdaságtani Nobel-díjat kapott.) A klasszikus mikroökonómia racionális szereplők (ágensek) viselkedését vizsgálja, míg a mesterséges intelligencia kutatások célkitűzése éppen ilyen ágensek számítógépes előállítása.
Ezen érintkezési pontok léte önmagában még nem újdonság. Az elmúlt másfél évtizedben számos piaci elvek alapján, vagy azokat szimulálva működő (mesterséges intelligencia) program, illetve optimalizációs eljárás született. Hasonlóképpen, a mikroökonómia újabb irányzataiban a racionális ágensek axiómáját a korlátozott racionalitás váltotta fel, amely már számol az információ megszerzésével, feldolgozásával, illetve ezek költségével. Az elektronikus kereskedelem térnyerésével azonban, az érintkezési pontok némelyike gyakorlati jelentőségűvé vált.
Az internetes árverések egy részében ugyanis számítógépes programok képviselik a humán résztvevők érdekeit. Ez azt jelenti, hogy ezen ágenseknek – a lehetőségekhez képest – racionálisan kell viselkedniük egy mesterséges mikroökonómiai környezetben. Az ilyen alkalmazások létrehozása tehát egyrészt mikroökonómiai (közgazdasági mechanizmus-tervezési), másrészt MI ismereteket igényel. Ugyanakkor, ebben a speciális alkalmazási környezetben sem a hagyományos mechanizmus-tervezési, sem a klasszikus MI-módszerek nem alkalmazhatóak maradéktalanul.
Ez a motivációja egy születőben lévő új terület, az ún. algoritmikus mechanizmus-tervezés létrejöttének. Ez a terület egyik oldalról a piaci alapon működő MI-módszerek folytatása, míg másik oldalról a közgazdaságtani mechanizmus-tervezés és a bonyolultságelmélet ötvözése. Előadásunkban az algoritmikus mechanizmus-tervezés alapvető fogalmait és kérdéseit, valamint főbb eredményeit tekintjük át.