A látókéreg evolúciója

Kovács Gyula

Richter Gedeon RT, Budapest

g.kovacs@richter.hu

Az emlősök látórendszere számos funkcionálisan elkülönülő modulból, rendszerből áll. Az elmúlt húsz évben rengeteg adat született a látáskutatás kedvenc modell-állatainak számító macskák, különböző újvilági és óvilági majmok látórendszeréről. Az egyes fajoknál eltérő természetes szelekciós nyomás eyg adott terület meglétét, többi területhez viszonyított méretét, elhelyezkedését jelentősen befolyásolhatja. Nem meglepő tehát, hogy az egyes emlősfajok központi idegrendszere jelentős eltéréseket mutat. Mi ezen eltérések természete? Két alternatív megközelítés létezik. Az egyik szerint az összes emlős vizuális rendszere egy közös ősi típusból eredeztethető, míg a másik elmélet szerint a központi idegrendszer minden szerveződési szintjén számos alapvető eltérés van az egyes fajok között. Előadásomban az egyes területek kapcsolatmintázatát, a korai vizuális területek valamint az asszociációs vizuális területek elhelyezkedését és méretét, a párhuzamos látópályák tulajdonságait leíró adatokat tekintem át reprezentatív főemlős és nem főemlős fajokban. Minden állatkísérletes tanulmány igazi célja az emberi agy működéseinek feltárása. Az összehasonlító tanulmányok eredményei, elméleti jelentőségük mellett, arra is választ adhatnak, hogy mennyiben vonatkoztatható a rendelkezésünkre álló rengeteg adat az emberi agy működéseire.