A megismerés mint esetleges folyamat
Lukovits István
MTA Kémiai Kutatóközpont, 1525 Budapest, Pf: 17.
E-mail: lukovits@chemres.hu
Amióta Kuhn a tudományos forradalmakról szóló nevezetes elméletét
megalkotta, számos más, a tudományos fejlõdésrõl számot adó elmélet
(Feyerabend, Lakatos, Laudan, Polányi, Quine, stb.) született. Elõadásomban
amellett fogok érvelni, hogy a fenti modellek mellett léteznek olyan
megismerési folyamatok, amelyrõl az említett elméletek nem adnak számot. A
"tanulás-paradoxon" megvitatásával kimutatom, hogy jelentõs felismerések a
puszta véletlen - ilyen a radioaktív bomlás, ill. a penicillin felfedezése -
útján is születhetnek. Wittgenstein szerint a deduktív következtetések nem
vezethetnek teljesen új eredményre. Véleményem szerint azért nem, mert az
alapul szolgáló (elméleti) modellek szükségszerûen korlátosak, ezért
diszpozíciókról sok esetben nem képesek számot adni, bár alkalmasak lehetnek
jelenségek utólagos értelmezésére. Az elõadásban megpróbálom kimutatni, hogy
az induktív következtetések sem vezethetnek minden esetben új ismeretekhez,
mert, - amint azt a Goodman féle példa mutatja, - adott esetben nem tudjuk
eldönteni teljes biztonsággal, hogy a lehetséges diszpozíciók közül melyik
valósul meg. Bemutatok (a kémia területérõl) olyan példákat, amelyek azt
igazolják, hogy hamis elméleti modell alapján is lehet sikeres
elõrejelzéseket tenni (és Nobel dijat kapni). A fentiek alapján az, amit
Kuhn "normál tudományos folyamatnak" nevez, inkább tekinthetõ
eszméletvesztésnek, mintsem tudomány fejlõdésének.
Istvan Lukovits
Chemical Research Center
Hungarian Academy of Sciences
H-1525 Budapest P.O.B. 17, Hungary
Phone:+36-1-325-7900/505, Fax:+36-1-325-7554
E-mail:lukovits@cric.chemres.hu