Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék

Eötvös Loránd Tudományegyetem

1518 Budapest, Pf. 32.

Tel: 372 2949

Email: ropolyi@ludens.elte.hu; ropolyi@hps.elte.hu

A megismerés tudományos kutatása során gyakran élnek azzal a természetes (ámbár gyakran rejtve maradó) feltevéssel, hogy a megismerési folyamatban résztvevő személy akárki lehet; az efféle vizsgálódások számára érdekes öszefüggések minden ember esetében lényegében egyformának mutatkoznak. Ez a feltételezés alapvetően járul hozzá a megismeréstudomány (természettudományos standardokat követő) tudományosságához: a vizsgált tárgy kellően elvont és általános a tudományos gyakorlatban megszokott fogalmi leírás számára. Az is figyelemre méltó lehet, hogy a (természet)tudományos kísérletek objektivitását is valójában az "akárkire" (aki lehet a kísérlet mellé állított tanú, vagy akár az embert meghatározott vonatkozásban helyettesítő mérőeszköz) való hivatkozással tudjuk értelmezni. Ilyenformán talán azt is mondhatnánk, hogy a megismeréstudomány (is) akárkiről szól akárkinek - legfeljebb arra gondolhatunk, hogy csakis a kutató, csak ő nem akárki.

Ő talán inkább már valaki: egyéni képességei, saját világszemlélete, felhalmozott tudása szükségképpen különbözővé teszik embertársaitól és éppen ezek teszik képessé a tudományos megismerésre. Az persze nyilvánvalóan szintén feltételezhető, hogy nem csak a megismerő ágens, hanem az ő megismerése (a kutató által végrehajtott tudományos megismerés) is sok szempontból eltér (az akárki által produkált hétköznapi) megismerő tevékenységtől. De ha a megismerési folyamatokban mutatkozó különbségekre, a változó metodológiákra, az egyes emberek esetében megfigyelhető eltérésekre figyelünk s ezeket akarjuk megérteni és elmagyarázni valaki másnak, akkor a megismerő aktivitását befolyásoló személyes adottságok, tevékenységének konkrét történeti és társadalmi összefüggései, egy adott szociális-élet-világ feltérképezése segíthet a feladat megoldásában. Talán azt is mondhatnánk, hogy a megismeréstudomány (is) valakiről szól valakinek - legfeljebb arra gondolhatunk, hogy csakis a tudományt fenntartó közösség, csak az nem valaki.

A közösség talán inkább a mindenki: a valaki sokféleségéből konstruálódó történeti akárki és az akárki történetiségét reprezentáló valaki variabilitása. Joggal feltételezhető persze, hogy a közösség megismerése (is) sokféle és történeti.

A közösségi megismerés sokféleségének és történetiségének figyelembe vételével már felvethetők az evolúció kérdései: egyrészt az ismeretek szerepe a közösség evolúciójában, másrészt magának a megismerésnek az evolúciója. Úgy tűnik, hogy ami mindkét evolúciós folyamatban fontos szerepet játszik az a hétköznapi, a tudományos (és még néhány egyéb) megismerési alternatívának egy adott szituációban kifejlődő konkrét történeti közösségi formája.